MusicPress

A Latch című 2012-es Disclosure-sláger és a listavezető 2013-as Naughty Boy-féle La La La falzetthangú vendégénekeseként befutott londoni Sam Smith 2014 elején a BRIT Awards Critics' Choice díját és a Sound Of 2014 szakmai szavazást is megnyerte, de a kritikusok mellett a nagyközönséget is meghódította. Szólóban kiadott számainak sorában a Lay Me Down, Nirvana és Safe With Me után a legutóbbi két kislemezével (Money On My Mind, Stay With Me) már saját jogán is No.1 pozícióba jutott, a legfrissebb klipdalával, a Leave Your Loverrel és az azt követő The Fader-interjúval pedig elegánsan letudta a coming outját is (ez azoknak a MusicPress-olvasóknak, akik látták az eltitkolt 2008-as felvételekről szóló januári cikket, nyilván nem volt meglepetés). A 22 éves dalszerző-énekes In The Lonely Hour című nagykiadós debütalbuma, melynek dalait egy férfi iránti viszonzatlan szerelem ihlette, hazai terepen már május végén megjelent (és azóta immár második hete vezeti a brit lemezlistát), de az Atlanti-óceán túloldalán csak június 17-én kerül piacra, így az amerikai NPR rádióhálózat oldalán csak most tették közzé az anyagát – és egy héten át itt is meghallgatható.

A két fehér zenész (a billentyűs-programozó Andy Morin és a dobos Zach Hill) és egy fekete rapper (Stefan "MC Ride" Burnett) alkotta sacramentói Death Grips trió folytatja a meglepetés-lemezkiadást: az ingyenesen letölthető formában (és egy péniszt ábrázoló borító kíséretében) kiszivárogtatott 2012-es No Love Deep Webbel rögtön ki is rúgatták magukat az Epic/Sony kiadótól, a szintén előzetes figyelmeztetés nélkül közreadott 2013-as Government Plateshez videosorozat is tartozott az összes dalhoz, a pár órája közzétett nyolcszámos Niggas On The Moon különlegessége pedig az, hogy ez még csak az első fele egy The Powers That B című dupla albumnak (a második rész ősszel érkezik Jenny Death címmel), és hogy a lemezanyag mind a nyolc számában hallható az izlandi énekesnő, Björk (aki legutóbbi kiadványán, a 2012-es Bastards remixlemezen is szerepeltetett két Death Grips-felvételt).

Most már hivatalos: a legjobb magyar Prince-feldolgozásokat Polyák Eszter készíti! A budapesti gitáros-énekesnő dalszerző-előadóként már szerepelt itt a MusicPress blogon Naked Woods nevű folkos kamarapop projektjével (ő jegyezte a legelső és legutolsó 2013-as magyar kiadványt), és szóba került, hogy az utóbbi években már hangmérnökként is dolgozik, többek között Amber Smith- és The Poster Boy-lemezeken („Az év hazai klasszikus pop-rock albuma" kategóriában Fonogram-díjat nyerő Bonjour, c'est Pop deux felvételeinél is segédkezett), de most 2014-ben elsősorban feldolgozásokkal hívja fel magára a figyelmet. Már februárban is közzétett egy bravúros Prince-átiratot a minneapolisi popherceg egy kevéssé ismert dalából (a Solo című szerzemény 1994-ben előbb egy kislemez B-oldalon, majd a Come albumon jelent meg), tegnap este pedig – Prince 56. születésnapjához igazítva – a legnagyobb slágeréből, az 1984-es When Doves Cry-ból is bemutatott egy pazar feldolgozást.

Lana Del Rey a közelgő albumáról, a Black Keys-főnök Dan Auerbach produceri segítségével rögzített Ultraviolence-ről a West Coast című áprilisi klipdal után május végén még két további szerzemény ősbemutatóját is megtartotta (Shades Of Cool, Ultraviolence), sőt egy félperces részletet már közzétett a Brooklyn Baby című számból is, mely június 8-án vasárnap jelenik meg az iTunes oldalán. Az időben fél nappal előttünk járó Új-Zélandon azonban már vasárnap van, így az ottani lelkes rajongóknak köszönhetően a MusicPress már most be tudja mutatni a teljes felvételt. „A pasim játszik egy zenekarban / gitárt penget, míg én Lou Reedet énekelek... jaja, a pasim nagyon menő / de nem annyira menő, mint én" – évődik Lana az új dalban, melyet ténylegesen is gitáros-énekes pasijával, Barrie-James O'Neill-lel, a skót Kassidy együttes frontemberével közösen írt.

Jack White az idei Record Store Day alkalmából április 19-én (a Neil Younggal felvett A Letter Home feldolgozáslemez kiadásával egy időben) egy világrekord tempójú akcióval mutatta be a világnak második szólóalbuma címadó dalát, most pár nappal az album megjelenése előtt pedig a szóban forgó Lazaretto klipje is megérkezett a francia Jonas & François rendeződuótól, mely korábban a Justice (D.A.N.C.E.), a Muse (Undisclosed Desires), a Depeche Mode (Peace), Madonna és Justin Timberlake (4 Minutes) számára is készített már fifikás videókat. A lazaretto szó amúgy járványkórházat, leprakórházat, karantént jelent, általában szigeteken, ahol a hajón érkezett beteg utazókat tartották, nehogy fertőzést vigyenek a szárazföldre (Lázár egy leprás koldus volt Jézus egyik példabeszédében, a híresebbik bibliai Lázár pedig az a betániai férfi, aki súlyos betegségben meghalt, de Jézus feltámasztotta).

Az 1978-as születésű kanadai matematikus és multiinstrumentalista-énekes-producer Dan Snaith, azaz Caribou 2010-ben az év legjobb elektronikus zenei lemezei közé tartozó Swim album turnéján a Gödör Klubba, 2012-ben pedig a Balaton Soundra is eljutott remek élő zenekarával, és a mostani páros évben is visszatér hozzánk: október 17-én az A38 Hajón mutatja be a két héttel korábban megjelenő Our Love albumot, melyről a Can't Do Without You című számot már most a nyár elején közreadja.

A MusicPress kedvenc metálzenekara, az atlantai Mastodon június 23-án – a 2011-es The Hunter után kevesebb mint három évvel – jelenteti meg Once More ‘Round The Sun című hatodik albumát, melyről az áprilisban közzétett első beharangozó dal, a High Road mellé most egy második szám is érkezett Chimes At Midnight címmel (ez az Orson Welles rendezésében és főszereplésével készült 1966-os Shakespeare-adaptációnak, a Falstaffnak az angol címe volt). A basszista-énekes Troy Sanders és zenésztársai az albumot Nick Raskulinecz producerrel (Foo Fighters, Deftones, Alice In Chains stb.) rögzítették Nashville-ben, ahol a tetovált homlokú Brent Hinds gitáros-énekesnek még arra is volt ideje, hogy a Black Lips új Underneath The Rainbow albumának Make You Mine című dalában is pengessen vendégként.

Még két éve sincs, hogy a cambridge-i Alt-J együttes An Awesome Wave című debütalbumával a MusicPress favoritjaként elnyerte 2012-es Mercury Prize-t, de máris itt van Anglia másik leghíresebb egyetemi városából, Oxfordból „az új Alt-J"-ként emlegetett Glass Animals kvartett a bemutatkozó nagylemezével!. Az idegtudományi tanulmányokat folytató Dave Bayley frontember és zenésztársai első koncertjüket ugyanott adták, ahol annak idején a 1986-ban a Radiohead, nemrég pedig St.Vincent címnélküli új albumának év eleji európai turnéján (köztük azon a bizonyos amszterdami koncerten) előzenekaroskodva mutatták be soul/R&B és triphop beütésű artisztikus indie pop dalaikat, melyeket az Oscar-díjas sztárproducer Paul Epworth (Florence+The Machine, Adele, Friendly Fire, Foster The People stb.) saját kiadójánál és stúdiójában szerkesztettek albummá. A június 9-én boltokba kerülő Zaba című Glass Animals-lemez itt már megjelenés előtt meghallgatható.

Az 1982-ben alakult manchesteri James együttes az elmúlt évtizedben tartott kis szünet után a héttagú nagy felállásában újraindulva a 2008-as Hey Ma albummal és a 2010-es The Night Before/The Morning After páros EP-vel már bizonyította, hogy míves pop-rock hangzása cseppet sem kopott a kilencvenes évek hajnalán történt befutása óta. Az énekes Tim Booth-tól és zenésztársaitól június 2-án érkezik egy újabb remek nagylemez, a korábban Killers-, Glasvegas- és White Lies-albumokon dolgozó Max Dingel hangmérnök-producerrel rögzített La Petite Mort, melynek orgazmust asszociáló francia címe (a kis halál) mögött tényleges halálesetek állnak: a frontember az édesanyját és egyik legjobb barátját is elvesztette a közelmúltban, de spirituális szövegeinek az újjászületés és az élet körforgása ad pozitív kicsengést (amint ezt az első kislemezdal, a Moving On gyönyörű fonalanimációs klipje is hangsúlyozza). A teljes új James-album itt a MusicPress blogon is meghallgatható megjelenés előtt.

A Kasabian június 9-én megjelenő 48:13 című ötödik albumáról egy hónapja pont egyszerre érkezett az első két beharangozó dal (Eez-Eh, Explodes), és tegnap este szintén egyszerre debütált két újabb felvétel a lemezről: a Bumblebee stúdióverzióját a BBC Rado 1 adásában Zane Lowe mutatta be, a Bow premierjét pedig az Xfm adón tartották meg.