MusicPress

A bristoli triphop színtér vadembere, a pár éve a Szigeten és a Balaton Soundon is fellépő Tricky (született: Adrian Nicholas Matthews Thaws, 1968) a remekül sikerült 2010-es Mixed Race után bő két és fél évvel új albumot jelentet meg: a május 28-ra ígért False Idols vendégénekesei között a brooklyni Antlers együttes frontembere, Peter Silberman és a nigériai származású Nneka mellett hősünk új lemezcégének, a német !K7 kiadó szárnyai alatt indított False Idolsnak a két művésznője, Fifi Rong és a 24 éves londoni Francesca Belmonte is hallható. Ez utóbbi énekel a lemez első beharangozó számában, a Nothing's Changedben is, ami olyannyira szemlélteti Tricky visszatérési szándékát korai korszakának zenei világához, hogy a dalszöveget konkrétan az 1996-os Makes Me Wanna Die-ból kölcsönzi.

Á, semmi, csak a 2000-es évek egyik legsikeresebb dalszerző-énekesnője... Az Eminem-kollaboráció után befutott 1999-es No Angel albumból húsz-, a 2003-as Life For Rentből tízmillió példány fölött eladó londoni Dido (született: Dido Florian Cloud de Bounevialle O'Malley Armstrong, 1971) legutoljára 2008-ban állt elő új dalokkal (a Safe Trip Home jóval kevésbé fogyott, de azért simán aranylemez lett mindenhol, még Magyarországon is), és most újabb fél évtized kellett neki a folytatáshoz: az ismét bátyjával, a Faithless-alapító Rollo Armstrong producerrel készült Girl Who Got Away című 11 számos új anyag – melyet eddig két kislemezdal, a Kendrick Lamar rapbetétjével spékelt Let Us Move On és a már videót is kapó No Freedom harangozott be – 2013. március 4-én kerül a boltokba, de itt a MusicPress blogon már megjelenés előtt végighallgatható.

Az egykori Mo' Wax-kiadófőnök James Lavelle elektro-rock kollektívája, a 2007-ben a Szigeten is megfordult UNKLE utoljára 2010-ben adott ki albumot (Where Did The Night Fall), azóta pár EP, újrakiadás és remix mellett azért egy-egy emlékezetes klippel is felhívja magára a figyelmet: a Nick Cave-vel felvett Money And Run 2011-ben, a Mark Lanegan énekelte Another Night Out 2012-ben kapott videót, tegnap pedig a 2007-es (még az UNKLE korabeli társproducer-énekes tagjával, Richard File-lal felvett) Hold My Hand című dalhoz mutattak be egy friss kisfilmet. Amit persze a YouTube a premier után azonnal letiltott, nem is csak a meztelenség miatt, hanem mert Lavelle és két társrendezője, Ben Newbury és James Copeman nyers dokumentarizmussal örökítik meg az extrém burlesque/performance művésznő Miss Crash produkcióját, amint egy hosszú tűvel átszúrja a hasát és a száját, vagy épp a hátába kapcsolt kábeleken leng (és ez bizony némi vérrel is jár). A MusicPress persze ezúttal is be tudja mutatni a cenzúrázatlan verziót – ráadásként pedig Lavelle szintén tegnap közzétett két és fél órás DJ-mixét is, melyet a Hypetrak zenei oldal számára készített.

A tegnapi nap legnagyobb rockzenei szenzációja az volt, hogy Iggy Pop kihirdette egy új Iggy And The Stooges-stúdióalbum megjelenését (kerek negyven évvel az előző, a David Bowie felügyelete alatt kiadott 1973-as Raw Power után!), a mai nap legnagyobb rockzenei szenzációja pedig kétségkívül David Bowie új klipdala: a januári Where Are We Now?-t követő – és a március 8-ra ígért The Next Day albumot megelőző – The Stars (Are Out Tonight) szövegében a sztárkultuszra reflektál, zeneileg klasszikus Bowie-erényeket felvonultató (a legutóbbi album, a tíz évvel ezelőtti Reality vonulatába illeszkedő) lendületes új szám, briliáns videoklipjét pedig az énekes egy rá sokban hasonlító Oscar -díjas színésznővel, az androgün Tilda Swintonnal forgatta az olasz-kanadai Floria Sigismondi rendezésében, akinek nevéhez a kilencvenes évek legjobb Bowie-klipje, a Little Wonder is fűződik!

Az új Little Boots- és Soap&Skin-számok és -videók után itt egy új dal Karen O együttesétől is: a New York-i Yeah Yeah Yeahs trió a visszatérő lemezéről, a 2009-es It's Blitz!-t több mint négy évvel követő, 2013. április 15-én megjelenő Mosquito albumról alig pár perce mutatta be a Sacrilege című első kislemezdalt a BBC Radio One adón Zane Lowe műsorában, de azóta már a csonkítatlan verziót is közzétették – és itt a MusicPress blogon is meghallgatható! A hírek szerint a TV On The Radio producertagjával, Dave Sitekkel rögzített negyedik Yeah Yeah Yeahs-album vendégei között az egykori LCD Soundsystem-vezér James Murphy és Dr. Octagon (vagyis a rapper Kool Keith) is feltűnik, ebben a beharangozó számban viszont egy gospel kórust hallhatunk.

Az elmúlt egy évben egy szolid francia feldolgozásalbumot kiadó (Après) és szokatlan partnerek (Cat Power, Bethany Cosentino, Ke$ha, Zig Zags, A Hawk And A Hacksaw stb.) sorával kollaboráló Iggy Pop végre legendás zenekara, a Stooges élén is kiad egy új lemezt: a Ready To Die című új album április 30-án jelenik meg a Fat Possum amerikai független kiadó gondozásában. 40 év óta ez lesz az első új stúdióalbum, mely ismét az 1973-as Raw Power csúcslemez idején használt Iggy And The Stooges név alatt jelenik meg – mivelhogy az énekes mellé 2009-ben visszatért a kiváló James Williamson, aki a hetvenes évtized első felében a szólógitárosa és zeneszerzőtársa volt. Iggy a Stoogest 2003-ban az eredeti alapítótársakkal, Ron Asheton gitárossal és öccsével, Scott Asheton dobossal indította újra, és 2007-es The Weirdness albumuk még The Stooges név alatt jelent meg, mint az 1969-70-es lemezek (The Stooges, Fun House), de Ron 2009-es halála után Iggy rá tudta beszélni a csatlakozásra a zenéléstől évtizedek óta visszavonult Williamsont, így most már újra együtt zenél a zenekar három klasszikus stúdióalbumának összes túlélője – a náluk egy évtizeddel fiatalabb punkbasszista Mike Watt-tal kiegészülve. A Ready To Die beharangozójaként az új albumborító mellé két videót is közzétettek, és az elsőben a Job című új Pop/Williamson-szerzemény egy részlete is hallható!

Az angol Little Boots után pár perccel egy jóval sötétebb zenei világban mozgó másik huszonéves billentyűs-dalszerző-énekesnő is előállt egy új dallal és videóval: a XXI. századi könnyűzene egyik legnagyobb új női tehetsége, a 2009-es Lovetune For Vacuum albummal 19 évesen berobbant osztrák Anja Plaschg, azaz Soap&Skin a MusicPress 2012 legjobb lemezei listáján az év EP-jeként ünnepelt nyolcszámos Narrow után a 2013-as évet egy még karcsúbb kiadvánnyal, egy limitált példányszámú háromszámos kislemezzel kezdi, melynek címadó dalához, a Sugarbreadhez egy igazán horrorisztikus videót vagdosott össze régi filmekből.

Az 1984-es születésű angol dalszerző-billentyűs-énekesnő Victoria Hesketh, azaz Little Boots a 2009-es Hands album után 2011 őszétől elszórt kislemezekkel jelentkezett csak (Shake, Every Night I Say A Prayer, Headphones, Superstitious Heart), és most itt egy újabb is Motorway címmel, de ez végre már tényleg egy közelgő albummegjelenést hirdet: a Nocturnes címet viselő tízszámos új anyag május 6-án kerül a boltokba, és a DFA-alapító Tim Goldsworthyvel készített új kislemezdal minimálvideója mellett már a borító meg a dallista is megtekinthető itt a MusicPress blogon, sőt a közreműködő társszerző-producerek névsora is (a Hercules And Love Affair-vezér Andy Butler, a Simian Mobil Disco duóból ismert James Ford, a Kylie Minogue mellett befutott Kish Mauve-tag Jim Eliot,  vagy a legutóbbi Sky Ferreira-dalok kapcsán dicsért Ariel Rechtshaid is köztük van).

Ahogy várható volt, a Grammy és a Golden Globe után a brit Adele (és társszerző-producere, Paul Epworth) az Oscar-díjat is megnyerte a Skyfall főcímdalért, amit az énekesnő élőben is briliánsan előadott a Los Angeles-i Dolby Theatre-ben megrendezett gálán, ahol Shirley Bassey is elénekelte egyik klasszikus James Bond számát (Goldfinger) és Norah Jones is színre lépett az est egyik Oscar-jelölt dalával (az Everybody Needs a Best Frienddel a Ted című filmből). A legjobb filmzene díját a kanadai Mychael Danna nyerte (Pi élete), a dokumentumfilmek között a zenei témájú Searching For Sugar Man diadalmaskodott (mely a mexikói származású amerikai énekes Rodríguez és az utána nyomozó rajongók történetét meséli el). Külön öröm, hogy idén az életművükért tiszteletbeli Oscar-díjat kapó filmesek között ott volt a 87 éves D.A. Pennebaker is, aki többek között Bob Dylan (Don't Look Back), David Bowie (Ziggy Stardust and the Spiders from Mars) és a Depeche Mode (101) leghíresebb dokumentumfilmjeit is rendezte.

A 2011-es Szigeten is fellépő londoni dalszerző-énekesnő Kate Nash 2012-ben nemcsak a Greetings From Tim Buckley című Jeff Buckley-filmben bukkant fel, de három saját klippel is előállt (az Under-Estimate The Girl, Fri-end? és Death Proof című új dalokhoz, melyek közül az utóbbihoz egy azonos című ötszámos EP-t is igazított), most a héten pedig gyors egymásutánban két videót is kaptunk tőle, ahol a töketlen fiúkat osztja: a párkapcsolati nehézségeken rágódó 3am a március 4-re ígért Girl Talk című harmadik albumát harangozza be, míg a depressziót viccesen tárgyaló Hey, Asshole duett egy San Franciscó-i fehér rapper, a szintén húszas évei közepén járó George Watsky március 12-én megjelenő Cardboard Castles című második stúdióalbumának immár a harmadik idei klipdala.