MusicPress

Ezen a héten a MusicPress blogon nemcsak a Flaming Lips vadonatúj The Terror albumát lehet meghallgatni a zenekari tagok dalonkénti videokommentárjával együtt, de a Yeah Yeah Yeahs trió április 15-én megjelenő új nagylemezét is: Karen O, Nick Zinner és Brian Chase a februári Sacrilege kislemezdal (no meg annak briliáns videoklipje) és a március végén közzétett Under The Earth című szám után a múlt éjszaka már a teljes Mosquito albumot bemutatták a Vice magazin Noisey oldalának YouTube-csatornáján élő adásban (folytatólagosan ment körbe-körbe a 47 perces lemezanyag egészen hajnalig), majd a mai nap folyamán előálltak egy csaknem egyórás videóval is, ahol szép sorban végighallgatható az impozáns album mind a 11 új dala – és a próbateremben ülő tagok mindegyik előtt mesélnek is egy kicsit az adott szám születéséről.

A dalszerző-énekesnő Cat Power a 2012 legjobb lemezei közt ünnepelt – és itt a MusicPress blogon megjelenése óta, a bónuszdalaival együtt meghallgatható – Sun albumról az őszi Cherokee klip után fél évvel a Manhattan című számhoz is rendezett magának egy videót, természetesen New York-i környezetben, ismét Greg Hunttal közösen. Semmi extra, egy játékos klip, de azt örömmel konstatálhatjuk, hogy Chan Marshall, aki néhány hónapja eléggé megroggyant depressziójának súlya alatt és betegség miatt turnét is halasztott, most láthatóan jobban van.

Az idén fennállásának 30. évfordulóját ünneplő Flaming Lips együttes a South By Southwest fesztiválon tartott márciusi lemezbemutató koncert után április 1-jén megjelentette The Terror című új albumát, 2-án közzétette a Bon Iverrel közös Ashes In The Air bizarr és véres sci-fi klipjét, 3-án éjjel pedig David Letterman műsorában járt, ahol a sötét és felkavaró új lemez nyitódalát adta elő élőben – és Wayne Coyne frontember ezúttal is ott tartotta a babát a karjában!

A MusicPress kedvenc magyar punkzenekara, a Rákosi már a 2009-es címnélküli (néhol Anyád! címen emlegetett) első demójával klasszikusat alkotott: a magát a joviális kopasz kommunista diktátorról elnevező – de a Kárpát-medence legveszélyeztetettebb állatfajára, a rákosi viperára is utaló – mezőtúri kvartett tagjai, akik a Ramones bemutatkozását megidéző borítón egységesített családnévvel szerepeltek (Csoki Rákosi – ének, Tomi Rákosi – gitár, Atti Rákosi – basszus, Máté Rákosi – dob), a vidéki/kisvárosi élet groteszk tablóját festették meg félperces hardcore punk dalaikkal. Ráadásul a magyar szövegek ellenére még nemzetközi hírük is lett: hétperces bemutatkozó anyagukat a kaliforniai Lengua Armada Discos kiadó vinyl kislemezen, a kanadai Combat Action Tapes kazettán is megjelentette, és a szintén torontói Fucked Up is őket választotta budapesti koncertje előzenekarának. A Rákosi a következő két évben is közzétett egy-egy újabb minialbumot II. és III. sorszámmal, immár jóval politikusabb hangvételű dalokkal (mint a Morvai és Vona című szerzemény vagy az ökokatasztrófáról íródott Hortobágy-Berettyó), de a kihagyott 2012-es év után a IV. részre egészen mostanáig kellett várni: az elődeihez hasonlóan briliáns és lényegre törő, négy és fél percben hét számot felsorakoztató új anyag is felkerült a korábbiak mellé az együttes frissen indított Bandcamp-oldalára – itt meg is hallgatható és le is tölthető a teljes 24 perces életmű szép sorban!

Az idei Sziget Fesztiválra a korábban bejelentett nevek (Blur, Azealia Banks, Tame Impala, Michael Kiwanuka, Woodkid, Zaz, Totally Enormous Extinct Dinosaurs és számos visszatérő vendég) mellé a mai napon további 22 fellépőt is meghirdettek, és közülük elsősorban a lányoknak örülhetünk: Bat For Lashes, Regina Spektor, Little Boots és a gitáros-énekesnő Ritzy Bryan vezette walesi The Joy Formidable trió koncertjét is élvezhetjük az augusztus 5. és 12. között zajló rendezvényen. Rajtuk kívül még az alábbi előadókat is bejelentették ma: Biffy Clyro, Mika, The Cribs, Flogging Molly, Dub FX, Erol Alkan, Booka Shade, Gesaffelstein, Felix Cartal, Donots, Hoffmaestro, dOP, Blaudzun, Daily Bread, Splendid, Rangleklods, Monophona, Nero.

A Mad Season nevű seattle-i grunge szupergruppot a Screaming Trees-dobos Barrett Martin, a Pearl Jam-gitáros Mike McCready és basszista haverja, John Baker Saunders alakította 1994-ben az Alice In Chains énekesével, Layne Staley-vel, de az utóbbi két tagot az ezredfordulón elvitte a heroin, így 1995-ös Above albumnak végül sosem lett folytatása. Martin és McCready a klasszikus lemezt azonban most újra kiadták kibővített formában, három olyan bónuszdallal, melyeknek 1996 táján született, de annak idején ének nélkül maradt alapjaira régi cimborájuk, az eredeti 1995-ös albumon is közreműködő Mark Lanegan írt és énekelt fel szöveget. A három szám, a Locomotive, a Slip Away és a R.E.M.-gitáros Peter Buckkal közösen komponált Black Book Of Fear a tegnapi lemezmegjelenés után már itt a MusicPress blogon is meghallgatható.

A svéd The Knife elektro-duó, az énekesnő Karin Dreijer Andersson (Fever Ray) és zenész-producer öccse, Olof Dreijer a szokásosnál is nyíltabban társadalomkritikus és politikus új albuma, a 2013. április 8-án megjelenő Shaking The Habitual promócióját radikális feminista videoművésznőktől rendelt klipekkel indította (a Full Of Fire című első kislemezdalhoz egy durván perverz tízperces kisfilm készült, a hűvös szintetizátorokat afrokaribi hangzással ütköztető A Tooth For An Eye-hoz egy szolidabb, de szintén üzenetes tornatermi táncvideó), majd egy környi interjú után a testvérpár április 2-án már a teljes lemezanyagot is meghallgathatóvá tette – és itt a MusicPress blogon el lehet merülni benne a hivatalos megjelenés előtt!

A 2009-ben meghökkentő projektnevek mögé bújva befutott egyéni hangú huszonéves brit dalszerző-énekesnők, Florence Welch (Florence + The Machine), Marina Diamandis (Marina And The Diamonds), Victoria Hesketh (Little Boots) és Elly Jackson (La Roux) közül ez utóbbinak jön össze legnehezebben a folytatás: a szinti-pop dalaival a nyolcvanas évtizedbe (főleg az 1988-as születése előtti évekbe) visszautazó díva – aki a vörös hajára és androgün kinézetére utaló tévesen egyeztetett francia művésznév mögött Ben Langmaid társszerző-producerrel duóban stúdiózik – a címnélküli 2009-es albumával még 2011-ben is nyert egy Grammy-díjat és a Szigetre is eljutott, de csak most másfél év kihagyás után tér vissza. A kaliforniai Coachella fesztiválra meghirdetett fellépése előtti három nagy-britanniai bemelegítő koncert közül az elsőn már túl is van, és azon a brightoni esten négy új dal ősbemutatóját is megtartotta, az ünnepek alatt pedig már a videók is felkerültek a YouTube-ra. Íme, négy új La Roux-szám a készülő – és a tervek szerint még idén megjelenő – második albumról!

A Flaming Lips tagjai a 2012-es karácsonyra bőven készültek ajándékokkal, csak épp a legnagyobbal késtek el: december 21-22. folyamán ingyenesen megnézhetővé tették vadonatúj koncertfilmjüket (Freak Night), 23-án Oklahoma Cityben egy karácsonyi bulin elsőként adtak elő élőben számokat Atlas Eets Christmas című titkos lemezükről (melyet 2007-ben egy fiktív iráni zongoraművésznő, Imagene Peise neve alatt adtak ki), majd december 24-én egy vadonatúj dallal bővítették annak anyagát (Christmas Kindness Song), ám december 25-re beharangozott klippremierjük elmaradt. Pedig nem akármilyen videóról volt szó: a sztárparádés The Flaming Lips And Heady Fwends album egyik kulcsdalához, a Bon Iverrel vagyis az amerikai dalszerző-énekes Justin Vernonnal közös Ashes In The Air című számhoz forgattak egy kisfilmet a hűséges Delo Creative vizuálbrigáddal, csakhogy az utómunkák elhúzódása miatt a bemutató rohadtul elcsúszott (sem az új évhez, sem a frontember Wayne Coyne januári születésnapjához, sem a zenekar színrelépésének 30. évfordulójához nem tudták időzíteni, és végül már eljött a következő album, az áprilisi The Terror album megjelenése is). A várva várt videó – a születéstörténet-misztérium egy fantasztikus, bizarr és véres interpretációja/variációja – azonban végül csak elkészült, most pár perce meg is érkezett érkezett, és itt a MusicPress blogon máris látható.

Az év nagy reménységeit összegyűjtő BBC Sound Of 2013 listára is felkerült, sőt az első öt közé is bejutott Chvrches nevű glasgow-i triót nem kezdők alkotják, bár korábban más stílusban próbálkoztak: Iain Cook már az ezredfordulón az art-rock/posztrock Aereogramme gitáros-programozója volt (de még tavaly is adott ki egy albumot annak The Unwinding Hours nevű utódzenekarával), az utolsó Aereogramme-lemezen producerkedő Martin Doherty a shoegaze/posztpunkos Twilight Sad turnéfelállásnak billentyűs-gitárosaként zenélt az elmúlt években, míg közös projektjükhöz az énekesnőt a Blue Sky Archives nevű posztrockos indie pop zenekar billentyűkön és ütőhangszereken is játszó frontleányának, a jogi diplomás és újságírói képzettséggel is bíró 25 éves Lauren Mayberrynek a személyében lelték meg. A közös nevezőt a szintetizátorokban és a slágeres elektropopban megtaláló új trió a tavalyi Lies és The Mother We Share kislemezdalok után az elmúlt héten jelentette meg első komolyabb kiadványát, a Recover EP-t, melyről a címadó szám márciusi sci-fi klipje után a mai napon, április 1-jén a Now Is Not The Time című szám is kapott egy görkoris videót. Az EP-n a két klipdal mellett még a Doherty által énekelt ZVVL című új szerzemény és két Recover remix is szerepel (az egyik a bécsi producertől, Cid Rimtől, a másik az angol Curxes duótól), így itt a MusicPress blogon most mind az öt szám meghallgatható sorban egymás után.