MusicPress

Thom Yorke másik együttese, a Radiohead-producer Nigel Godrich-csal, a Red Hot Chili Peppers-basszista Flea-vel és Joey Waronker/Mauro Refosco ütőhangszeres párosával közös Atoms For Peace szupergrupp legutóbb egy elképesztő gif animáció kapcsán szerepelt itt a MusicPress blogon, de volt már egy korábbi nagy nagy összeállítás is koncertfelvételekkel és az összes eddigi kiadványukkal, mindkét kislemezük A- és B-oldalával. A 2013. február 25-re ígért Amok című első Atoms For Peace-albumról most itt egy újabb dal, az iTunes zeneáruházban hivatalosan ma éjfélkor megjelenő Judge Jury And Executioner, mely magyar idő szerint este fél 10-kor került fel az XL kiadó YouTube-csatornájára az alábbi – Tarik Barri által rendezett – animációs videóval.

Prince a 2012-es évet egy új kislemez- és klipdallal zárta (Rock And Roll Love Affair), de 2013-ban máris gondoskodtak róla mások, hogy forogjon a neve: Amanda Palmer szilveszteri New York-i koncertjének második blokkjában, éjfél után, tehát már 2013. január 1-jén kísérőzenekarával és néhány meglepetésvendéggel előadta a teljes 1984-es Purple Rain album anyagát, ma hajnalban pedig egy 3rd Eye Girl név alatt bejegyzett Twitter-csatorna kezdte ontani a Prince-ritkaságokat, köztük az említett új kislemezdal egy alternatív verzióját, a 2010-es albumról való LayDown hosszú mixét, egy eddig publikálatlan szerzeményt Same Page Different Book címmel, továbbá egy decemberi zenekari próba videóját, ahol az 54 éves gitáros-énekes a Bambi című 1979-es klasszikusát játssza csupa nőből álló új kísérőegyüttesével, benne a legutóbbi klip kapcsán már emlegetett Hannah Ford dobossal és egy új közreműködő, a kanadai Donna Grantis tüzes gitárjátékával. Nézzétek és hallgassátok, míg le nem tiltják!

A brit Broadcast együttes énekesnője, Trish Keenan két évvel ezelőtt, 2011 januárjában hunyt el H1N1 vírusfertőzést követő tüdőgyulladásban, 42 évesen (itt a MusicPress blogon is meghallgatható az a Models Can't Fuck-feldolgozás, mellyel egyik legnagyobb magyar zenészrajongója, Szarvas Árpád tisztelgett emléke előtt), de a mai napon végre megjelent az a filmzenelemez, melyen még halála előtt kezdett dolgozni zenész- és élettársával, a multiinstrumentalista James Cargill-lel (aki aztán 2011-2012 folyamán kiegészítette és egységbe szerkesztette a Trish által hátrahagyott zenei témákat és vokálokat). A zene a Berberian Sound Studio című pszicho-thrillerhez készült, melyet a Magyarországon élő brit író-rendező, Peter Strickland forgatott egy angol hangmérnökről, aki 1976-ban egy olasz horrorfilm hangeffektjein dolgozik a címbeli stúdióban. A filmbeli (fiktív) film egy lovasiskola alá temetett bosszúszomjas boszorkányhorda véres tombolásáról szól, a hatvanas évek végének és a hetvenes évek elejének pszichedéliájában és elektronikájában otthonosan mozgó Broadcastnak pedig elsősorban ehhez kellett kísérteties kísérőzenét igazítania.

Pár hete a Pulp állt elő egy évtized után első stúdiófelvételével, az After You-val (és ugye a Blur is kiadott pár hónapja egy vadonatúj kislemezt az Under The Westway/The Puritan dalpárral), ma pedig egy másik prominens britpop sikerzenekara, a szintén nagy szünetet tartó – szintén 2003 táján leállt, majd a következő évtizedforduló táján visszatért – Suede tett közzé egy új számot! A kilencvenes évek második felének felállásában újjáalakult együttes (Brett Anderson – ének, Richard Oakes – gitár, Mat Osman – basszusgitár, Simon Gilbert – dobok, Neil Codling – billentyűk, vokál) a 2010-2011-es koncertek után 2012-ben az első három Suede-album producerével, Ed Bullerrel tért vissza a stúdióba, és a 2013 márciusára ígért Bloodsports című új lemezről – melynek hangzásában a frontember szerint az 1994-es Dog Man Star és az 1996-os Coming Up elemei kereszteződnek – már itt is az első ízelítő: a Barriers című új szerzemény (és a legfrissebb hírek szerint februárban érkezik az első hivatalos kislemezdal, az It Starts And Ends With You is).

A rockhérosz Jack White – aki pár napja a 2012-es lemezeladások közzétételekor azt ünnepelhette, hogy az ő Bunderbluss című első szólóalbumából fogyott vinyl formátumban a legtöbb az amerikai piacon – októberben valósággal uralta a MusicPress blogot: az I'm Shakin' kislemez megjelenésekor nemcsak a videoklippel és a dal első élő előadásával szerepelt itt, de még a kislemez B-oldalára került vadonatúj számmal is (Blues On Two Trees), továbbá ugyanazokban a napokban három fesztiválfellépést is meg lehetett nézni tőle (Austin City Limits, The Bridge School Benefit, Voodoo Experience). A gitáros-énekes az austini fesztiválkoncertje másnapján, október 14-én a fesztivál nevét adó Austin City Limits tévéműsor számára is rögzített egy teljes fellépést a helyi Moody Theater színpadán (sőt két fellépést, hiszen mindkét kísérőzenekara, a csupa férfi zenészből álló The Buzzards és a csupa nő The Peacocks élén is játszott egy-egy blokkot), a szűk egyórás műsoridőhöz megvágott, szerkesztett felvétel azonban csak most, 2013. január 5-én (magyar idő szerint már 6-án hajnalban) került adásba.

A Compressorhead együttes a legigazibb heavy metal zenekar, mivel tagjai tényleg nehéz fémből vannak. A 2007-ben üzembe állított négykezű-kétlábú dobos Stickboy és a 2009-ben mellé került 78 ujjú gitáros Fingers már többször közönség elő léptek hazájukban, Németországban és pár más európai országban, de metál és punk-rock feldolgozásokat játszó együttesük csak 2012 második felében nyerte el rendes felállását a lánctalpas basszusgitáros Bones csatlakozásával, és az eddigi legnagyobb publicitást épp a napokban kapják, ugyanis január második felében ott lesznek a Red Hot Chili Peppers és a Killers nevével fémjelzett ausztráliai Big Day Out fesztiválturné összes állomásának mindkét nagyszínpadán – és tegnap megérkezett a legfrissebb videójuk a berlini próbatermükből, ahol immár triófelállásban épp az Ace Of Spades című Motörhead-slágert gyakorolják!

A 2012-es Balaton Sound egyik nagy fegyverténye volt, hogy a Gossip együttes végre eljutott Magyarországra, és a dolgot az sem tudta lerontani, hogy Beth Ditto és zenésztársai egy nem igazán jól sikerült albummal, a túlságosan kommerszre vett A Joyful Noise-zal érkeztek hozzánk, melynek két kislemez- és klipdalát az énekesnő szégyenszemre nem is hűséges zenekarával, hanem a lemez producerével, a brit Xenomania slágergyár főnökével, Brian Higginsszel közösen írta. Az új évet azonban a csorba kiköszörülésével kezdik: egy órával ezelőtt egy puritán hangzású, zongorával és hegedűvel színezett új dalt tettek közzé, melynek már a Gossip-gitáros Nathan Howdeshell volt a producere és nem sokára kislemez formájában is megjelenik a portlandi Fast Weapons minikiadónál. „Itt egy szám, ami nem került fel a legutóbbi nagylemezünkre. Most saját kezünkbe vettük a dolgokat, és készítettünk egy új verziót. Élvezzétek, boldog 2013-as esztendőt kívánunk mindnyájatoknak!”

A MusicPress már az elmúlt év legjobb brit lemezéért járó Mercury Prize jelöltjeinek kihirdetésekor is megjósolta a győztest, és most az új esztendő legesélyesebb befutóit rangsoroló szakmai szavazáson, a BBC Sound Of 2013 versenyén is nagy favoritunk nyert: a 12-es jelölt lista már egy hónapja publikus, de csak a héten kezdték egyenként kihirdetni az első öt helyezettet, és ma reggel, magyar idő szerint fél 9-kor jutottak el a nyertesig, a Los Angeles-i Haim nővérek együtteséig! A 213 brit újságíró, blogger, tévés és rádiós személyiség szavazatai alapján összeállított mezőnyben a másodiktól az ötödik helyig az AlunaGeorge popduó (Aluna Francis énekesnő és George Reid producer), a részben indián származású biszexuális michigani fekete rapperlány Angel Haze, a birminghami fekete zongorista-énekesnő Laura Mvula és a glasgow-i Chvrches elektro-pop trió végzett (a MusicPress decemberi összeállításában mindannyiuktól megtekinthető egy-egy videó).

A My Chemical Romance-féle Conventional Weapons kislemezsorozattal párhuzamosan – 2012 utolsó és 2013 első hónapjaiban, átlagosan havi rendszerességgel – a Red Hot Chili Peppers is kettesével jelenteti meg lemezfelvétel közben dobozban maradt dalait, de Flea-ék nem egy kiadatlan régi album maradványait, hanem a legutóbbi I'm With You melléktermékeit osztják meg most közönségükkel (persze ezek a melléktermékek is Rick Rubin producerrel készültek, szóval elég nívós anyagról van szó). Az I'm With You Sessions név alatt futó kislemezsorozat 2012 folyamán közzétett első négy darabjának nyolc száma (Strange Man, Long Progression, Magpies On Fire, Victorian Machinery, Never Is A Long Time, Love Of Your Life, The Sunset Sleeps, Hometown Gypsy) nem sokára CD-n is megjelenik egybegyűjtve – a szóban forgó 2011-es album dupla deluxe újrakiadásának bónuszlemezén, a január második felében zajló ausztráliai turnéhoz igazítva –, míg a Pink As Floyd és Your Eyes Girl című szerzemények premierjét a mai nap hajnalán tartották. Itt a MusicPress blogon a széria összes eddigi dala meghallgatható (és az alábbi lejátszóba a sorozat további darabjai is mind bekerülnek majd, míg a teljes anyag össze nem áll)!

Nyilvánosságra hozták a listát, mely lemezekből adtak el 2012 folyamán a legtöbbet Nagy-Britanniában, és a nagy nyertes a skót dalszerző-énekesnő Emeli Sandé bemutatkozó albuma, az Our Version Of Events lett 1,39 millió példánnyal (a többiek mind egymillió alatt voltak – lásd a cikk alján!). Az 1987-ben zambiai apától és angol anyától született lány – akit eredetileg Adele Emeli Sandéként anyakönyvezték, de első keresztnevét elhagyta, hogy ne keverjék össze a pár évvel előtte feltűnt Adele-lel – eleinte rapperek vendégénekesnőjeként és kommersz R&B-pop előadók dalainak társszerzőjeként alapozta meg karrierjét, majd 2010-ben kapott lemezszerződése után kezdett dolgozni első saját albumán fő producere és szerzőtársa, Shahid Khan (Naughty Boy) támogatásával. A klasszikus soul dívák és dalszerző-énekesnők hagyományait a kilencvenes évek hangzásainak érintésével modernizáló Our Version Of Events néhány kislemezdal után végül 2012 februárjában jelent meg – ugyanazokban a napokban, mikor Emeli a BRIT Awards gáláján az év nagy reménységeként elnyerte a kritikusok díját. A lemez sikerét jelentősen megdobta, hogy az énekesnő a londoni olimpia nyitó- és záróünnepségén egyaránt fellépett, az album kibővített őszi újrakiadása pedig végképp bebiztosította vezető helyét a tavalyi mezőnyben. A 2012-es év legjobban fogyó brit lemeze (melynek Hope című dalában Emeli nagy kortárs példaképe, Alicia Keys segített be társszerző-producerként) most itt a MusicPress blogon is meghallgatható.