A párizsi Pompidou Központ által szervezett évenkénti költészeti napok sorában az idei Patti Smith Poetry Day nemzetközi rendezvény részeként ma Budapesten is lett Patti Smith Nap – hét helyszínen, a magyar címből kivett költészet mellett további művészeti ágak bevonásával, installációkkal, performanszokkal, improvizációkkal, koncertekkel, beszélgetésekkel, a közreműködők személyes történeteivel. Az utóbbiakhoz itt a MusicPress blog is hozzátesz egyet külön.
A kilencvenes években működött Szegeden egy rockzenekar, az egyetemistákból meg egy akkoriban ott élő amerikai dobosból alakult eFeMeR együttes, amelynek egy ideig tagja voltam szövegíró-basszusgitáros-vokalistaként (a dobosunk kivételével mindegyik tag énekelt is, így elég változatos dalparkban – a billentyűslány révén női számokban is – gondolkodhattunk). Mielőtt még elkezdtünk volna saját szerzeményeket írni, a korai felállásunk bemutatkozó koncertműsoraként – a szegedi fellépések mellett a budapesti Tilos az Á-ba és a Fekete Lyukba is eljutva – az országban elsőként játszottuk magyar nyelvre lefordítva a Velvet Underground, Iggy Pop és a Stooges, meg persze Patti Smith számait, olyanokat mint a Pissing In A River, a Dancing Barefoot, a Privilege (Set Me Free) vagy a hozzá kapcsolódó művészeti kiáltvánnyal együtt előadott Rock N Roll Nigger. Ez utóbbit aztán volt szerencsém magával Patti Smith-szel együtt – egyazon mikrofonba – énekelni az 1996-os prágai koncertjén, ahol az addigra már elhunyt Richard Sohl billentyűs kivételével a hajdani Patti Smith Group összes tagja jelen volt (a Csehországba visszaköltözött néhai Ivan Kral gitáros is), sőt vendégzenészként még a Television-frontember Tom Verlaine is ott pengetett velük. Aztán interjút is készíthettem a művésznővel a Wanted magazinnak 1998-ban az első budapesti fellépése idején. Az egyetemi zenekarnak készült fordításaim a szegedi Hétvilág című irodalmi folyóiratban jelentek meg, majd pedig egy egyórás rádióműsornak is az alapját képezték a Petőfi Rádióban.
A megjelent fordítások közül mutatóba álljon most itt Patti Smith 1978-as Easter albumának címadó száma a hozzá írt jegyzetekkel. A Húsvét című szerzeményben Patti a 11 éves Arthur Rimbaud helyébe képzeli magát, amint testvéreivel – a 12 éves Frédérickel, a hétéves Vitalie-val és az ötéves Isabelle-lel – a kisvárosuknak, Charleville-nek a templomába indulnak, a dal jegyzeteihez pedig egy 1866-os fotográfiát mellékel, melyen az elsőáldozó költő mellett bátyja, Frédéric látható (érdekesség, hogy a Rimbaud bűvöletében alkotó rock'n'roll költőnő pont ekkoriban jön össze az MC5 egykori szólógitárosával, Fred „Sonic” Smith-szel, akihez 1979-ben Frederick címmel ír dalt, majd 1980-ban feleségül is megy – és még a nevét sem kell megváltoztatnia, mert Fred is kovács).
Patti Smith: Húsvét
„Vagyok a kard, a seb, a szégyen foltja / Káin gyűlölt dicsőült porontya”
A Káin név jelentése munkás... gyilkos... aki lesújt... kovács. A kovács a legnyomorultabb és legáldottabb. Képzelj két ilyen kovácsot Arthur és Frédéric tekintete mögé. Egy vándor és egy vagabund. Mindketten csavargásra és csatázásra ítéltettek. A térkép szívén vagy az üveg száján át.
Egy reggel, mintegy száz évvel azelőtt, hogy Little Richard a rock'n'roll-lal megkeresztelte volna Amerikát, Arthur és Frédéric, húgaikkal, Isabelle-lel és Vitalie-val Charleville utcáin bukdácsoltak, ruháik ujján fehér szalaggal, hogy részesüljenek az elsőáldozás szentségéből. Már majdnem a templomhoz értek, mikor Arthur kivált a menetből, és arra biztatta a többi Rimbaud gyereket, hogy jöjjenek, szaladjanak vele át a mezőn, el a kápolna mellett, aztán le a hídról, bele a folyó hideg, partok terelte vizébe, mely Krisztus vérének meleg, parttalan tengeréhez vezet.
Húsvét vasárnapján mentünk
Húsvét vasárnap beszéltünk
Kicsi húgom, Isabelle,
Fogd a kezem, mennünk kell
Isabella, izzik minden
Isabella, kétely nincsen
A szívemben, Isabella
A fejemben, Isabella
Frédéric és Vitalie,
Kis megváltók vagytok ti
A napba visz utunk fel,
Testvéreim, mennünk kell
Isabella, izzik minden
Isabella, kétely nincsen
Isabella, ha meghalunk
Isabella, feltámadunk
Vagyok a tavasz, a szent föld
a végtelen rejtély magja
a tövis, a fátyol, az áldás arca
az arcátlan képmás, az alvók tolvaja
az álom követe, a béke hercege
vagyok a kard, a seb, a szégyen foltja
Káin gyűlölt dicsőült porontya
mindent széttépek, véget érek és visszatérek
és vagyok újra a só, a keserű nevetés
a fény méhében a gázok, az esthajnalcsillag
az utat mutató szemgolyó Krisztus könnyével
meghal és kiszárad, ahogy feltámadok ma éjjel
egy autogram és néhány további cikk a kilencvenes évekből:
egy eFeMeR-koncertválogatás a kilencvenes évekből, 9:45-től a Patti Smith-féle Dancing Barefoot, 1:09:40-től a Velvet Underground-féle I'm Waiting For The Man magyar nyelvű átdolgozásával:
Déri Zsolt
Facebook-eseményoldal a budapesti Patti Smith Naphoz:
https://facebook.com/events/1140733656841754/
további MusicPress-posztok a Facebookon és a Twitteren:
http://facebook.com/MusicPressBlog
http://twitter.com/MusicPressBlog
