MusicPress

A legutóbb David Lynch 2013-as The Big Dream albumának I'm Waiting Here című bónuszdalában hallott 27 éves svéd dalszerző-énekesnő, Lykke Li (született: Li Lykke Timotej Svensson Zachrisson) a múlt héten egy kétperces kisfilmmel adott hírt először I Never Learn című harmadik nagylemezéről, melyet a 2008-as Youth Novels és a 2011-es Wounded Rhymes után egy albumtrilógia záródarabjaként készített el két társproducere, Greg Kurstin és a Peter Bjorn And John trióból ismert Björn Yttling társaságában. Pár perce megérkezett az első teljes dal és a hozzá tartozó minimalista klip is Love Me Like I'm Not Made Of Stone címmel (alatta pedig a dalszöveg és a május 5-én megjelenő album számlistája is megtekinthető).

A VOLT Fesztivál szervezői a múlt héten bejelentett nevek mellett lényegében már elárulták a legnagyobb fellépőt, amelynek kedvéért hozzácsaptak egy plusz napot is az eredetileg július 2–5. közé meghirdetett soproni rendezvény végére. Facebook-bejegyzésükben egy olyan zenekarról beszéltek, mely „a kívánságlista legelső helyén szerepel, toronymagasan”, és ha megnéztük az utóbbi évek VOLT-kívánságlistáján állandó dobogósként emlegetett brit Arctic Monkeys együttes eddig nyilvánosságra hozott európai dátumait, láthattuk, hogy július 6. pont olyan intervallumba esik, amikor Alex Turnerék még kényelmesen bevállalhatnak egy fellépést  Nos, a mai napon már a hivatalos bejelentés is megérkezett: 2014. július 6-án tényleg sor kerül az Arctic Monkeys első magyarországi koncertjére. (Az eddig kihirdetett VOLT-fellépők sorában többek között olyanoknak örülhetünk, mint az Afghan Whigs, a Foals, az MGMT vagy a tavalyi Sziget után idén Sopronba is ellátogató Woodkid.)

A Theatre Is Evil album turnéján tavaly egy remek budapesti koncertet is adó Amanda Palmer az emlékezetes 2012-es és 2013-as klipjei (The First Time Ever I Saw Your Face, Want It Back, The Killing Type, Do It With A Rockstar, The Bed Song) után most 2014-ben is előállt egy különleges videóval, melyben az épp Ausztráliában koncertező amerikai művésznő a popzene iránti nyitottságáról is híres Syndey-i Operaház épületére felmászva adja elő Ukulele Anthem című 2011-es szerzeményét. A négyhúros kis akusztikus hangszer dicséretét zengő dal nemrég Eddie Vedder koncertrepertoárjában is feltűnt, sőt a szintén ausztrál turnén lévő Pearl Jam-frontember a múlt hónapban köszönetképpen még egy ukulelét is küldött ajándékba Amandának, „a valaha írt legnagyszerűbb ukulele dal” szerzőjének, majd találkozás és némi közös zenélgetés is lett a dologból.

A Coldplay alig egy hete tett közzé egy Midnight című klipet, és most máris itt egy újabb dal, a Magic. Ez már hivatalosan is az első kislemez a közelgő új albumról, mely május 19-én jelenik meg Ghost Stories címmel és kilenc számmal (Az éhezők viadala – Futótűz tavalyi filmzenelemezén publikált Atlas nincs köztük), de Chris Martinék a különféle kiadásokhoz még három bónuszdalt is ígérnek.

Az elmúlt éjszaka az Oscar-díjátadón nem nyert a jelölt popzenészek egyike sem, sem az Arcade Fire-alaptag Will Butler és Owen Pallett A nő című film aláfestő zenéjéért, sem a Yeah Yeah Yeahs-énekesnő Karen O (The Moon Song), sem Pharrell (Happy), sem a U2 (Ordinary Love) a legjobb betétdal kategóriában, de azért álljon itt ez utóbbiak fellépése, merthogy mégiscsak az idei gálán volt az eddigi legnagyobb pop star power – főleg, hogy a fenti betétdaljelöltek mellett még P!nk és a Vampire Weekend-frontember Ezra Koenig is énekelt a színpadon.

Hát igen, ez várható volt. Bruce Springsteen az idei ausztrál turnéján helyi előadók dalainak meglepetés-feldolgozásaival lepte meg a nézőközönséget, egyre slágeresebb választásokon át eljutva egészen a diszkóig (The Saints, AC/DC, Easybeats, INXS, Bee Gees), így már nem is olyan meglepő, hogy az új-zélandi állomáson, az aucklandi Mount Smart stadionban Új-Zéland leghíresebb popsztárjától, Lorde-tól játszotta el az elmúlt év egyik legnagyobb popslágerének számító Royalst (ráadásul akusztikus gitáros, szájharmonikás verzióban). A MusicPress kedvenc új dalszerző-énekesnője a David Bowie-val közös fotó mellé most már egy másik veterán rocksztár rajongását is elkönyvelheti.

A tavaszi A38-as fellépők megjelenés előtt meghallgatható lemezeinek sorában a Blood Red Shoes és a Laibach után máris itt a brit Gallon Drunk együttes friss The Soul Of The Hour albuma, melynek turnéja március 30-án ér Budapestre. A gitáros-billentyűs-énekes James Johnston – akit a Nick Cave & The Bad Seeds tagjaként az Abattoir Blues/The Lyre Of Orpheus (2004) és Dig, Lazarus, Dig!!! (2008) albumokon is hallhattunk és a 2005-ös Sziget Fesztiválon is láthattunk – 2008-ban játszott már nálunk dzsessz-punkos beütésű blues-rock zenekarával (a Lőrinc pap téri Kamra Klubban nagyon állat koncertet adtak), de azóta sajnos történt némi változás a Gallon Drunk-tagságban: a basszusgitáros Simon Wring halála után a következő lemezüket, a beszédes című 2012-es The Road Gets Darker From Here-t már triófelállásban rögzítették. A negyedszázados múltra visszatekintő együttes azonban megerősödve került ki a tragédiából: a frontember James Johnston és a neves szaxofonos Terry Edwards (aki legutóbb a Tindersticksszel járt az A38-on) a dobos Ian White mellé került Leo Kurunis basszistával ismét kvartettre bővülve már a szokásosnál hamarabb előállnak új albumukkal – és a március 7-én megjelenő The Soul Of The Hour itt már meg is hallgatható.

Bruce Springsteen a részben tavalyi ausztráliai fellépései ihlette High Hopes album idei ausztrál koncertjein időről időre helyi előadók dalainak előadásával is meglepte a nézőket, de a lelkes The Saints-, AC/DC-, Easybeats- és INXS-feldolgozások sorában a legmeglepőbb húzása tegnap éjszaka volt a turnézáró koncerten Brisbane-ben: a zenei pályájukat ott a közelben (a kissé északabbra fekvő Redcliffe-ben) kezdő Gibb fivérek együttesétől, a Bee Geestől játszott egy hetvenes évekbeli diszkóslágert, a Stayin' Alive-ot – ráadásul ez alkalomra a hűséges The E Street Band és a vendég-szólógitáros Tom Morrello mellé még egy női vonószenekart is felbérelt.

Tegnap az új Damon Albarn-klip, az új Iamamihoami-videó, az új M83-szám és az új Erlend Øye-dal mellett jött egy felvétel a walesi Super Furry Animals (és a transzatlanti Neon Neon projekt) frontemberének, Gruff Rhysnek az új anyagáról is. Az American Interior egy különleges multimédia csomag, mely a Flaming Lips-dobos Kliph Scurlock társaságában felvett album mellett könyv, dokumentumfilm és app formájában is megjelenik – és a címadó dal már most meghallgatható!

A norvég Kings Of Convenience akusztikus gitáros popduó szemüvegesebbik fele, a berlini zenészekkel alapított funkos The Whitest Boy Alive frontembereként pár éve Budapestre is eljutó Erlend Øye szólóban is aktív, és a tervek szerint 2014 májusában – több mint 11 évvel a 2003-as Unrest után – jelenteti meg Legao című második szólóalbumát. A lemezről frissen közzétett Fence Me In című dalt a jeles izlandi reggae együttes, a Hjalmar zenészeivel rögzítette Reykjavíkban.