MusicPress

A 2013 legjobb lemezei között ünnepelt Wonderful, Glorious után alig egy évvel újabb Eels-album készült el, melynek címében a frontember E valódi neve is jelzi a személyességet: az április 21-én megjelenő The Cautionary Tales of Mark Oliver Everett a dühös és energikus tavalyi rocklemezhez képest melankolikusabb, töprengőbb, inkább folkos, kamarazenei hangzású anyag lett. A januári beharangozó videó óta közzétett dalok, az Agatha Chang, a Mistakes Of My Youth és a Where I'm From (illetve a Mistakes Of My Youth videoklipje) után a héten már bemutatták a teljes albumot is, de az elmúlt két napban csak regisztrációt igénylő zeneszolgáltatóknál és cikkbe be nem illeszthető lejátszókon volt hivatalosan elérhető – mostanra azonban már egy SoundCloud-player is lett belőle, így itt a MusicPress blogon is végighallgatható megjelenés előtt a Where I'm At (Ahol vagyok) instrumentális nyitányától a Where I'm From (Ahonnan jöttem) érintésével a Where I'm Going (Ahová tartok) zárásáig húzódó 13 számos anyag!

Az 1986-os születésű svéd dalszerző-énekesnő Lykke Li, akit tavaly a David Lynch-csel közösen jegyzett I'm Waiting Here kislemezdalban hallhattunk, az idei évben jelentkezik harmadik albumával: a 2008-as Youth Novels és a 2011-es Wounded Rhymes után a 2014. május 5-én megjelenő I Never Learn egy trilógia záródarabjaként született meg. A korábban már bevált Björn Yttling (Peter Bjorn And John) mellett ezúttal az amerikai Greg Kurstin társszerző-produceri segítségét is igénybe vevő művésznő az első két kislemez- és klipdal (Love Me Like I'm Not Made Of Stone, No Rest For The Wicked) után a múlt éjszaka egy harmadik szerzeményt is bemutatott Gunshot címmel – és nyolcvanas évekbeli popslágereket idéző bombasztikus hangzással!

Az 1992-es születésű amerikai modell-színésznő-énekesnő Sky Ferreira a 2012-es remek Ghost EP mind az öt számához készített videót (Red Lips, Everything Is Embarrassing, Sad Dream, Lost In My Bedrooom, Ghost), viszont az első albumának, a tavalyi Night Time, My Time-nak a megjelenését csak két kisfilmmel támogatta meg (You're Not The One, Night Time, My Time) és utána máris egy Ariel Pinkkel közös klippel vakációzott (My Molly). Most visszatér az albumhoz, és annak I Blame Myself című új kislemezdalához mutat be egy klipet, melyet ismét házirendezőjével, Grant Singerrel forgatott, a kilencvenes évekbeli gangsta rap videókhoz illő Los Angeles-i gettókörnyezetben.

Pharrell! Pharrell mindenütt! Az első The Neptunes-fénykora után egy évtizeddel még nagyobb szupersztárként megdicsőülő Pharrell Williams a tavalyi év három legnagyobb slágere (Get Lucky, Blurred Lines, Happy), illetve az idei Grammy- és Oscar-fellépésékhez igazítva megjelent GIRL című szólóalbuma mellett is talált időt, hogy besegítsen egy csomó friss kislemezdalba (Paloma Faith: Can't Rely On You, Aloe Blacc: Love Is The Answer, Major Lazer: Aerosol Can, Kylie Minogue: I Was Gonna Cancel stb.), sőt a hírek szerint még Beck következő lemezén is ott lesz. A legfrissebb munkája A csodálatos Pókember 2 filmzenéje, melyet a veterán komponista-hangszerelő Hans Zimmerrel közösen jegyez (sőt a közreműködői csapatba olyan jeles zeneszerző-gitárosokat is bevettek, mint Johnny Marr és az Incubusból ismert Mike Einziger, vagy a fenti képen nem szereplő Eurythmics-alapító Dave Stewart). A film Alicia Keys/Kendrick Lamar-féle It's On Again húzódalában való közreműködés mellett az április 22-én megjelenő filmzenelemezen Pharrell egy Here című vadonatúj (és eddigi munkáitól meghökkentően eltérő hangzású) szólódallal is szerepel, mely itt a MusicPress blogon már a hivatalos premier előtt meghallgatható.

A Moloko egykori énekesnőjétől, az ír Róisín Murphytől a 2007-es Overpowered album óta nem kaptunk komolyabb anyagot: 2009-től már az anyaság foglalta le, és csak pár kislemezzel bővítette szólókarrierjét (a legutóbbi a 2012-es Simulation volt, amihez 2013-ban készült klip), amúgy meg csak vendégénekesként bukkant fel itt-ott – egy tavalyi összeállításban már szerepelt is három ilyen kollaboráció, a Look Around You a német Boris Dlugosch-sal, a Golden Era az amerikai David Moralesszel és a Flash Of Light az olasz Luca C & Brigante producerduóval. Róisín ez utóbbi párosból Brigante gróffal, azaz Sebastiano Properzivel már 2011-ben elkezdett dolgozni egy olasz dalokból álló feldolgozásprojekten is, de a dologból hamarabb lett egy közös gyerek (a kis Tadhg Properzi 2012 szeptemberében jött világra), és csak most 2014 áprilisában tették közzé az első teljes számot a Mi senti című minialbumról, melynek megjelenését május 28-ra ígérik.

Április 19-én, az idei Record Store Day egyik legkülönlegesebb kiadványa lesz a hét kislemezből álló box set, vinyl LP és CD formájában megjelenő The Space Project, melynek dalai az 1977-ben indított Voyager űrszondák által gyűjtött hangok (vagyis a megközelített égitestek magnetoszférájában rögzített elektromágneses sugárzás fluktuációja) köré épülnek. A szondák felvételeit 1992-ben adták ki a Symphonies Of The Planets – NASA Voyager Recordings című ötrészes lemezsorozatban, de most a portlandi Lefse Records független kiadó felkért egy sor mai zenészt, hogy válasszanak hangmintákat az égitestektől, és komponáljanak köréjük dalokat.

A 2012-es Born To Die/Paradise albumcsomag promóciós ciklusát 2013 végén lezáró Tropico film bemutatásakor Lana Del Rey már be is jelentette 2014-es lemezének címét (Ultraviolence), majd azt is, hogy a Black Keys-frontember Dan Auerbach is közreműködött az új anyag felvételén, a két albumközi filmdal (A nagy Gatsbyhez írt csodálatos Young And Beautiful és a Demóna című Disney-filmhez feldolgozott Once Upon A Dream) után pedig a mai napon már az új album West Coast című első kislemezdalát is közzétette. A számot kísérő fekete-fehér minimálvideóban Lana mellett ugyanaz a férfimodell, Bradley Soileau látható, akire a Yoann Lemoine (Woodkid) által rendezett Born To Die és Blue Jeans klipekből is emlékezhetünk. (FRISSÍTÉS: pár órával később megérkezett a hivatalos sajtóanyag, mely szerint a hivatalosan május 18-án megjelenő West Coast kislemez társszerzője Rick Nowels volt, a producere pedig Dan Auerbach – aki épp a mai napon tett közzé egy új Black Keys-dalt is Turn Blue címmel!)

Az 1979-es New York-i születésű Kelis Rogers az amerikai R&B énekesnők átlagánál jóval izgalmasabb pályát írt le az ezredfordulón Pharrellék felfedezettjeként előadott Neptunes-produkcióktól a Nas feleségeként töltött éveken át a 2010-es Flesh Tone electro/dance-popjáig, de 2014-ben ismét új fejezetet nyit karrierjében: az április 21-én megjelenő Food albumot a brit Ninja Tune céghez szerződve a TV On The Radio gitáros-producertagjával, David Sitekkel készítette. A beharangozó dalok és videoklipek (illetve egy élőben közvetített teljes fesztiválkoncert) után most már hallhatjuk is a végeredményt: az amerikai Cooking Channel tévéadón nemrég saját főzőműsort kapó Kelis ételek témakörében fogant eklektikus új lemezanyaga – melynek egyik csemegéje a brit dalszerző-gitáros-énekes Labi Siffre 1971-es szerzeményének, a Bless The Telephone-nak a feldolgozása – a pár órája tartott NPR-premiernek köszönhetően már itt a MusicPress blogon is élvezhető a megjelenés előtt.

Az egykori 16 Horsepower-frontember David Eugene Edwards legutóbb még az újjáalakult Crime & The City Solution gitáros-vokalistájaként szerepelt itt a MusicPress blogon az American Twilight című 2013-as albummal, de 2014-ben ismét fő zenekara, a gothic folk/alt.country gyökerű Wovenhand élén jelentkezik új lemezzel, melynek turnéja május 21-én a budapesti A38 Hajóra is eljut.

Ahogy a 2013-ban, úgy most 2014-ben is élő közvetítésben nézhető itt a MusicPress blogon a Coachella fesztivál programja. A kaliforniai sivatagban Indio városa mellett zajló rendezvény koncertjei itt futnak egyenes adásban az alábbi három YouTube-csatornán elosztva. Amíg az aktív közvetítés tart, az utolsó négy óra mindig visszanézhető az adott lejátszón (alul a piros csíknál lehet visszaállítani), aztán napközben megismétlik az előző nap teljes tízórás közvetítését!