MusicPress

A Flaming Lips tagjai az elmúlt évek komplett Pink Floyd-, King Crimson- és Stone Roses-feldolgozásalbumai után idén a Beatles együttes klasszikus 1967-es Sgt. Pepper’s Lonely Hearts Club Band lemezének teljes átiratát is felvették sok haverzenész bevonásával, és ehhez tavalyi Lucy In The Sky With Diamonds feldolgozásukat is újrarögzítették Miley Cyrus társaságában, sőt azt koncertverzióban már többször bemutatták (például a Billboard Awárds májusi gáláján is). A közös stúdiófelvételhez a Flaming Lipstől megszokott meztelenséggel, bizarr narratívával és drogos utalásokkal teli klipet is forgattak, melyben gonosz szektavezérként feltűnik Moby is, aki LSD-gyártási célzattal szeretné megszerezni a lelőtt amerikai elnök, John F. Kennedy varázserejű agyát a betegen ágyban fekvő Miley-tól. A videót azonban a Lennon/McCartney-birodalom nem engedélyezte a decens Beatles-szerzeményhez felhasználni, így Coyne a feldolgozásdal nélkül, önálló kisfilmként mutatta be ma a Rolling Stone magazin honlapján, és a Blonde SuperFreak Steals The Magic Brain fantáziacímet adta neki.

A Garden State (A régi környék) után tíz évvel az amerikai színész Zach Braff újabb filmet forgatott író-rendezőként, és a Wish I Was Here filmzenéjéhez a Shinstől és Bon Ivertől rendelt egy-egy új szerzemény mellé egy Cat Power/Coldplay-kollaborációt is kapott: a film azonos című zongorás betétdalát Chris Martin egy női hanggal szerette volna elénekeltetni, és a rendezővel egyetértésben Chan Marshallt választották, aki a film munkakópiájának megtekintése után örömmel ráállt a közös munkára. A július 14-én megjelenő filmzenelemez leginkább várt számát ma tették közzé az NPR rádióhálózat oldalán – és már itt a MusicPress blogon is meghallgatható.

Az An Awesome Wave című debütalbumával a 2012-es Mercury Prize-t elnyerő (majd 2013/2014 fordulóján kvartettről trióra fogyó) cambridge-i Alt-J (∆) a szeptember 22-re bejelentett második nagylemezéről, a This Is All Yoursról a múlt hónapban elsőként egy Miley Cyrus-énekhangmintával megbolondított dalt mutatott be Hunger Of The Pine címmel, a pár órája közzétett második beharangozó szám, a Left Hand Free pedig harsány blues-rockos témáival hökkenti meg a rajongókat!

A Gladiátorral Oscar-díjassá lett 1964-es születésű új-zélandi Russell Crowe zenészként is aktív: a színészóriás – akit legutóbb A nyomorultak és Noé című filmekben is hallhattunk énekelni – immár bő két évtizede vezet gitáros-énekesként egy rockzenekart, mely az eredeti 30 Odd Foot Of Grunts név után 2005 óta már Russell Crowe & The Ordinary Fear Of Godként működik. Crowe kollaborációkban is örömmel benne van, legutóbb például Marcia Hines, az 1953-ban jamaikai szülőktől Amerikában született, de a hetvenes évek hajnala óta Ausztráliában élő énekesnő és tévés személyiség áprilisban megjelent Amazing albumán tűnt fel a Remedy című csipkelődő soul-rock duettben, melynek pár órája érkezett klipjében is látható színészként és gitáros-énekesként – sőt ő maga is rendezte!

Az ezredfordulón még a Nirvana legtehetségesebb tanítványaként feltűnt ausztrál The Vines legutóbb 2012 októberében szerepelt itt a MusicPress blogon, mikor az Asperger-szindrómája miatt kiszámíthatatlan viselkedésű dalszerző-gitáros-énekes, az 1977-es születésű Craig Nicholls épp letartóztatásba került a szüleivel való összeverekedése miatt. A 2011-2012 telén az összes tagot kirúgó és a koncertezéssel is felhagyó Nicholls akkoriban kezdte a hatodik album felvételét a stúdióban egy új ritmusszekcióval, Tim John basszusgitárossal és Lachlan West dobossal (akik amúgy a szintén Sydney-ben működő The Griswolds tagjai is, bár ott a bajszos West billentyűkön játszik, miközben egy Something With Numbers nevű zenekarban is dobol). A Vines új lemezéhez végül két év kellett: az időközben 22 számos dupla albummá nőtt Wicked Nature szeptember 2-án jelenik meg független kiadásban, de akik előrendelik a PledgeMusic oldalán a lemezanyagot, azok már most letölthetnek három dalt róla. Az Anyting You Say, az Everything Else és az albumbeharangozó kisfilmet aláfestő Out Of The Loop itt máris meghallható (és nem sokára megérkezik az új album első hivatalos kislemezdal, a Metal Zone is). FRISSÍTÉS: egy héttel később megjött a Metal Zone is egy videoklippel, melyben Craignek már új frizurája van – itt rögtön meg is nézhető a cikk elején!

A 26 évesen elhunyt holland producer The Child Of Lov posztumusz One Day klipje után egy héttel itt egy újabb dal, melyben Damon Albarn a vendégénekes: a 73 éves nigériai dobos Tony Allen októberben érkező Film Of Life albumának Go Back című beharangozó számában is őt hallhatjuk. Ez persze nem meglepő, hiszen Fela Kuti egykori dobosának és a Blur frontemberének az elmúlt években két közös zenekara is volt: a 2007-es Szigetre is eljutó The Good, The Bad & The Queen és a Red Hot Chili Peppers-tag Flea-vel alapított Rocket Juice & The Moon trió. A legendás afrobeat dobos új felvételén Albarn nemcsak énekesként, hanem billentyűsként is közreműködik.

A Get Lucky című Daft Punk-slágerrel újra reflektorfénybe került (és a francia duó társaságában néhány Grammy-díjat is nyerő) legendás amerikai gitáros-producer, a Chic-vezér Nile Rodgers az elmúlt egy év során is fáradhatatlanul turnézott tovább zenekarával (itt a MusicPress blogon a U2-tagokkal közös fellépés mellett egy több mint két órás teljes koncert is végignézhető), és több előadóval is rögzített közös új felvételeket (például a Disclosure-rel és Sam Smith-szel a Together című szerzeményt), de most végre egy saját dallal is előáll: a Do What You Wanna Do című szám tizenvalahány év óta az első szólókiadványa.

A White Women albummal az idei év egyik legjobb poplemezét jegyző kanadai elektro-funk duó, a Chromeo tagjai, David Macklovitch (Dave 1) és Patrick Gemayel (P-Thugg) két hete bejelentették, hogy befektettek egy Mallard Air néven induló fapados légitársaságba, és a múlt héten már „a Mallard Air bemutatja...” szlogennel hirdették meg Frequent Flyer címet viselő turnéjukat, pár órája pedig feltűntek a légitársaság rendhagyó repülésbiztonsági videójában is... melynek premierjét a Funny Or Die humoroldalon tartották. A Mallard Air természetesen fiktív cég, a zenés-táncos „fedélzeti biztonsági bemutató” pedig – az Over Your Shoulder, Sexy Socialite, Come Alive és Jealous (I Ain't With It) kislemezdalok (illetve az utóbbi két szám klipje) után – a Frequent Flyer című szerzeménnyel népszerűsíti az új albumot (ami itt a videó alatt végig is hallgatható).

A Naked Woods név alatt dolgozó Polyák Eszter hangmérnök-dalszerző-gitáros-énekesnő a 2013-as év legjobb magyar női albuma után úgy tűnik, a 2014-es év legjobb magyar feldolgozás-sorozatát kívánja elkészíteni: a pár hete bemutatott pazar Nine Inch Nails-, Johnny Cash- és Prince-átiratok után a mai napon egy punkdalból, a veterán kaliforniai Bad Religion együttes In So Many Ways című 1998-as számából tette közzé saját hangszerelésű akusztikus verzióját, melyhez nem kevesebb, mint negyven éneksávot rögzített. 

Nagyon sokan nem örültek neki, hogy a Metallica lett a brit Glastonbury fesztivál szombati fő fellépője, és ennek a felhördüléshullámnak a részeként nagyon sokan kritizálták a gitáros-énekes-frontember James Hetfieldet is egy medvevadászatról szóló dokumentumfilmben elvállalt narrátori szerepe miatt. Az amerikai zenekar erre úgy reagált, hogy Glastonbury-fellépése nyitányaként levetített egy kisfilmet, melyben az angolok sokat kritizált „úri sportját”, a rókavadászatot állította pellengérre, sőt a medvének öltözött Metallica-tagok meg is ölnek néhány vadászt a rókák megmentéséért (miközben a Sweet együttes Fox On The Run című 1974-es vidám glam rock slágere szól). A Sex Pistols mellett elhíresült Julien Temple kisfilmjének elejére bevágták a Morricone-témája miatt amúgy is Metallica-kedvencnek számító 1966-os Sergio Leone-western, A Jó, a Rossz és a Csúf pár jelenetét, és a Csúfot alakító színész, a héten 98 éves korában elhunyt Eli Wallach emlékének ajánlották ezt az egész viccet.